Kutya 101
Minden ami kutya

MENÜ

Az autoimmun bőrbetegségek hólyagképződéssel, a bőr elszíneződésével, megvastagodásával, felrakódásokkal, fekélyekkel járnak. Egyes formái gyakoriak skót juhászban, sheltieben, német juhászban.
.
.kutya_macska_baratsag_ppsklari1.jpg
A gombás bőrbetegségek jellemzője kerek, szőrhiányos területek kialakulása és a nagyon erős vakaródzás. A pörkök felülete sárgás színű és vizelethez hasonló szagú.
.
.
A parazitás bőrbántalmakat leggyakrabban bolhák okozzák. A folyamat tipikus lokalizációs helye a hát bőre, ahol bőrpír, nedvedzés, később pörkösödés alakul ki. A kutya nagyon erősen vakaródzik. A rühösség jellemzője az intenzív vakaródzás, általában a fejre lokalizálódik, ahol bőrkipirosodás, göbök, később pörkök, bőrmegvastagodás, szőrhullás látható. A szőrtüszőatkakór (demodicosis) lehet lokális (általában fejen, lábvégeken) vagy általános. Jellemzőek a szőrhiányos foltok, a bőr kipirulása, pikkelyeződése. A betegségről bővebben az 1998/9. számban olvashatnak. A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek (csak rosszul táplált, legyengült állatokban), vérszívó tetvek, esetleg legyek és kullancsok is.
-
-
Gombás fertőzések
.
Az állatról emberre terjedő gombás fertőzések gyakorisága az elmúlt években drámaian megemelkedett. Az állatok gombás bőrbetegségeinek jelentősége elsősorban közegészségügyi veszélyességük miatt nagy. Mivel ez a fertőzés elsősorban az állatokkal gyakrabban közeli kapcsolatba kerülő gyermekeket és a fiatal felnőtteket (betegek 70%-a) veszélyezteti, ezért ezt a problémát igen komolyan kell vennünk. A legjelentősebb fertőzési forrás a macska, a bizonyított esetek 70%-ában tőlük ered a fertőzés. Állatról emberre közvetlen kontaktussal, az állatok simogatásával, cirógatásával terjed a fertőzés. A kórokozó átvitelében fontos szerepet játszanak a tüneteket nem mutató, egészségesnek látszó macskák. Előfordulhat, hogy az állat lappangó bőrgombásodására csak akkor derül fény, amikor a környezetben már emberi megbetegedés is történt.
Néhány szó a gombákról: a gombáknak több, mint százezer faja van. A természetben igen elterjedtek, megtalálhatóak a talajban, a levegőben, természetes vizekben, az ember és az állatok bőrén, nyálkahártyáin és bélsarában. Túlnyomó többségük nem okoz megbetegedést, általában elhalt növényi és állati anyagokon élnek. Vannak azonban különböző emberi és állati megbetegedéseket okozó gombák is. Közéjük tartoznak az ún. dermatophytonok, amelyek az elszarusodott szövetek (bőr, haj, szőrzet, köröm, karom) kóros elváltozásait okozzák. Ezek az elváltozások emberek esetében az arcra, nyakra, a kezekre, a törzsre, a lábakra és az öt évesnél fiatalabbak esetén a fej bőrére terjednek ki. Állatok esetében pedig leggyakrabban a háton, a nyak körül és a hason figyelhetők meg. Tünetek: a bőr a gombákkal fertőzött területen kissé megduzzad, hámlik, viszket, a szőrszálak letöredeznek és kihullnak. A megbetegedett bőrfelület eleinte szabályos kör alakú, szélén kipirult gyűrűvel. A vakarózással a már beteg bőrterület egyéb kórokozókkal felülfertőződhet, melyek a gennyes bőrgyulladásig súlyosbíthatják az elváltozásokat. Vannak belsőleg, illetve külsőleg használható gombaellenes gyógyszerek, melyek csak megfelelő ideig (három-négy héttől több hónapig tartó kúra) alkalmazva vezethetnek teljes gyógyuláshoz. A gyógykezelés sok türelmet igénylő, hosszantartó folyamat, a betegség azonban megelőzhető. Ha nagyobb figyelmet fordítunk az ember közvetlen környezetében élő állatok –főleg macskák- megbetegedésének megelőzésére, az emberi fertőzések is jelentős mértékben elkerülhetők. Néhány éve hazánkban is az állatorvosok rendelkezésére áll egy Biocan-M nevű vakcina, amely a kutyák és a macskák gombafertőzésének megelőzésére szolgál, de a már megbetegedett állat gyógykezelésekor is igénybe vehető. Az állatok két-háromhetes időközzel elvégzett kétszeri oltása egy éves védelmet nyújt a kórokozó ellen. A tünetmentes, de a fertőzést hordozó egyedek is megszabadulhatnak ilyen módon a kórokozótól

 

Asztali nézet